Móhandász Karamcsand Gandhi Hátrahagyta a világnak az erőszak nélküliség tanítását, a polgári engedetlenség módszerét, amennyiben az azt alkalmazók az igazsághoz ragaszkodnak. Figyelmeztetett a munka fontosságára, az igények korlátozására, az egyszerű életvitelt ajánlotta az emberek figyelmébe, miközben intett arra is, hogy a modern civilizáció sok tekintetben káros. Mind a politikában, mind az egyes ember életében előtérbe állította az erkölcsi törvényeket. Gandhi születésnapját az ENSZ az erőszak nélküliség napjának nyilvánította. Az elmúlt évtizedekben számos követője akadt, akiknek sorsa is hasonló lett, mint a nagy tanítóé volt. Martin Luther King Gandhi követőjének vallotta magát és őt is megölték. A világ, ha lassan és kitérőkkel is, de sok tekintetben a Gandhi által jelzett úton halad. Az erőszak lépten-nyomon jelen van, mégis egyre többen küzdenek ellene. A civilizációs ártalmak kiterjedését és nagyságrendjét sokáig nem fogtuk fel, és csak a 20. század végére kezdjük megérteni, hogy Gandhi mire is gondolt. Az új környezetvédő mozgalmak és az önkorlátozó fogyasztás terjedő törekvései az ő tanításait igazolják. Nem véletlen, hogy világszerte és a saját hazájában egyre többen olvassák írásait, ismerkednek az életével, a gondolataival, tekintik őt példaképnek. A kiállítással Gandhi halálának 60. évfordulójára emlékeznek, emlékezünk. (Látogatható: 2008. november 27-én 18 órától)
(1869. október 2. - 1948. január 30.)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.