Minden bizonnyal mindenki jól ismeri Márai Sándor mondhatni világhírű regényét, emellé jön egy nagyszerű rendező, Csiszár Imre, és két páratlan színész, Koncz Gábor és Makay Sándor, akiknek a soproni Petőfi Színház előadása igazi jutalomjáték.
Nem véletlen, hogy tíz esztendővel ezelőtt az év sikerkönyve lett Olaszországban Márai drámai feszességű, sokak által a „legerősebb” művének tartott regénye. Konrád, a valamikori barát és Henrik, a tábornok, négy évtized elteltével ismét találkozik. A végső búcsú előtt tisztázni szeretnék egy szoros barátság és egy szerelem árulását. Megrázó beszélgetés, tapintható fájdalom, borzongató „tetemrehívás”...
Az előadás megtekinthető: Siófok, Kálmán Imre Kulturális Központ, 2009. január 14. szerda 19:00h
Drámai, ahogy az egyik legnagyobb hazai írónk sorsa is. Annak az írónak az önkéntes, de pokolian fájdalmas száműzetése, aki nem vállalt közösséget a szellemet és szabadságot elnyomó kommunista diktatúrával. Aki emigrált, ám nyugalomra sohasem talált és aki 1989-ben az amerikai San Diegóban magányosan, elhagyatottan, önkezével oltotta ki életét.
1900. április 11. — 1989. február 22.
"Úgy látszik, az ember mindent bír, addig a határig, amíg célja van az életnek."
Emlékezünk rád.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.